Kevés jót hozott nekünk a koronavírus-járvány, de e kevés közül az egyik, hogy elképesztő lendületet ad a természeti és kulturális értékek online bemutatásának. Amerre nézünk, újabb és újabb virtuális séták, 360 fokos körpanorámák, digitális idegenvezetések mindenütt. Az elszórt kezdeményezésekből, bátortalan próbálkozásokból lassan rendszer lesz, és a – reméljük, átmenetileg – nem látogatható intézmények egyre nagyobb számban, és egyre profibb kivitelben költöznek át a digitáliába. Most két friss anyagot mutatunk be: a Bükki Nemzeti Park Szent István- és Anna-barlang virtuáltúráját, illetve a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum panorámabejárását.
A Bükki Nemzeti Park már egy ideje ráültette turisztikai látnivalóit az MTA-SZTAKI által kidolgozott (ennek megfelelően kicsit merev és nehézkes, de viszonylag jól használható) GUIDE@HAND keretrendszerre. Most ennek egy részét tették elérhetővé: a Lillafüred melletti István-barlang és Anna-barlang 360 fokos bejárását.
Hogy mire jó ez? Hát, természetismeretből-földrajzból nagyszerűen lehet rajtuk tanulmányozni a karsztjelenségek egy részét, a csppkőképződést, a mészkő oldási formáit. Különösen azért érdekes, hogy pont ezt a két, egymáshoz közel nyíló barlangot mutatják be, mert bár mindkettő mészkőbarlang, nagyon eltérőek keletkezési körülményeik, így formakincsük, élőviláguk is.
Az István-barlang hazánk egyik legbombább barlangrendszer-ígérete, a hazai viszonyok között monumentálisnak számító István-lápai-barlang inaktív forrásbarlangja (ami azt jelenti, hogy már csak nagyon nagy áradások idején folyik benne patak). A jóval magasabban, a fennsík peremén nyíló István-lápai-barlang sokáig Magyarország legmélyebb barlangjának számított, és alsó végpontja alig pár száz méterre van a völgyben, az autóút mellett nyíló István-barlangtól.
Mivel a barlang inaktív, ezért elindult benne a cseppkőképződés, varázslatos formákat eredményezve. A képre vagy ide kattintva indulhat a panorámatúra.
Az Anna-barlang sokkal fiatalabb, mint az István-barlang. Egészen máshogy is alakult ki: a Szinva-forrás vizéből kicsapódott mészkőben (azaz édesvízi mészkőben, ami abban különbözik a “tengeri mészkőtől”, hogy ez utóbbi tengeri állatok mészvázaiból alakult ki, a travertínónak is nevezett édesvízi mészkő pedig úgy keletkezik, hogy a víz kioldja a “tengeri mészkő” egy részét, majd ez bizonyos helyeken kicsapódik és lerakódik). A Szinva-forrásról és a belőle kiépített vízesésről József Attila is írt a magyar irodalom egyik legszebb versében, úgyhogy irodalmárok is használhatják segédanyagként.
Ezek a mésztufában létrejött barlangok jellemzően sokkal fiatalabbak, formakincsük is egyszerűbb, kőzetük lukacsosabb, porózusabb, jobban alakítható. (Ilyen édesvízi mésztufából áll egyébként a budai várhegy, és az abba vágott pincerendszer.) De nem szaporítom a szót, a képre vagy ide kattintva jól látható lesz az egész:
Összehasonlításképp egyébként itt van az Egyesült Államok-beli nemzeti parkok 360 fokos gyűjteménye. Ezt a Google rakta össze, saját technológiáján, és pár nappal ezelőtt ide is felkerült egy barlang: az új-mexikói Carlsbad Caverns. Nekünk a lányommal a lélegzetünk is elakadt, ahogy rákattintottunk a linkre, és egy komplett videójátékot kaptunk, hiperlátványos intrókkal, ragyogóan megírt átkötő szövegekkel, pontos, precíz és rettentően szórakoztató ismeretterjesztéssel, brutál sztereó hanggal, Pam Cox parkőr előadásában. Itt lehet végigmenni a bemutatón, zseniális az egész:
Szinte ugyanezen a napon tette ki honlapjára a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 360 fokos múzeumbejáros panorámatúráját. A képre vagy ide kattintva megnézhető bejárás jóval korszerűbb és látványosabb, mint a BNPI barlangtúrái, és majdnem teljes virtuális élményt nyújtanak a múzeum zárva tartása alatt is. Remek segédanyag elsősorban a monarchiás Budapest mindennapi életének bemutatásához. Éttermbelsők, sörfőzdék, turisztikai bemutatók és hasonlók követik egymást, nagyon jól kitalált koncepcióval, rengeteg extra infóval.
Ennyi volt a mai Távtan, tartsátok a távolságot!